A szédülés nagyon kellemetlen érzés, melynek hátterében számos ártalmatlan ok állhat, de veszélyes betegség is húzódhat mögötte.

Egyensúlyunk gyermekkorban kialakul, fenntartásához szerveink megfelelő összhangja szükséges:
- látás
- belső fülek szimmetriája
- végtagi idegszálak megfelelő működése
- központi idegrendszer (gerincvelő, agy), mint koordináló központ, épsége.
Ha ezek közül bármelyik károsodik, szédülés, egyensúlybizonytalanság alakul ki.

Emócionális megterhelés (stressz, izgalom, félelem, szorongás…stb) szintén szédülést provokálhat, mert az érzelmi központ, és a szédülés központ az agy ugyanazon területén helyezkedik el.

Szédülés típusai:

1. Vertigo: (forgó szédülés): a beteg saját maga, vagy környezete elmozdulását érzi. A mozgás élménye (forgás, dőlés, rázás) minden testhelyzetben megvan, a fejmozgás súlyosbítja, és általában vegetatív tünetek kísérik (hányinger, verejtékezés).
2. Egyensúlybizonytalanság: állás, járás során jelentkezik, de ülve, fekve megszűnik. Nem forgó jellegű, és nincs jellegzetes iránya.
3. Lebegésérzés: „kótyagosság” érzés szinte minden testhelyzetben, általában atípusos szédülés, gyakran félelemérzethez, szorongáshoz társul.
4. Ájulásérzés: általános gyengeségérzés, melyhez sápadtság, verejtékezés társulhat.

Milyen betegségek okoznhatnak szédülést?

A betegségek alapján a szédüléseket perifériás és centrális eredetű csoportba sorolhatjuk.

Perifériás eredetű betegségek(a teljesség igénye nélkül):

• jóindulatú átmeneti szédülés (BPPV)
• Meniere betegség
• vírus okozta vestibularis neuritis
• belgyógyászati okok (vérnyomás, vércukor, szívbetegség, vérszegénység…stb)
• mozgásszervi eredet: cervicogen szédülés
• toxikus szerek (p. gyógyszerek)
• phóbia, stressz

Centrális eredet (a teljesség igénye nélkül):

• stroke (agyinfarktus, agyvérzés)
• sclerosis multiplex
• gyulladások
• tumorok

A kivizsgálás:

A szédüléssel foglalkozó szakemberek feladata (neurológus, fül-orr-gégész) a szédülés diagnosztizálása, elsődlegesen a perifériás és centrális szédülések elkülönítése, sürgősségi ellátást igénylő tünetek felismerése.

A szédülés kivizsgálás alappillére az alapos és részletes anamnézis, mert számos szédüléssel járó betegség jellegzetes, már az anamnézis felvétel során felismerhető tulajdonsággal bír. Fontos kikérdezni a szédülés kezdetét, időtartamát, provokálhatóságát, társuló tüneteket (pl. fülzúgás, kettőslátás, hányinger..stb).

A neurológiai fizikális vizsgálat és a speciális provokációs tesztek elvégzésének célja a központi idegrendszeri károsodásra utaló tünetek felismerése, a perifériás (pl. füleredetű szédülés) és a centrális (pl. stroke) eredetű szédülés elkülönítése.

A pontos diagnózis felállításához vagy a diagnózis megerősítéséhez számos esetben kiegészítő műszeres vizsgálat javasolt:

• képalkotó vizsgálat (koponya CT, belső fül MR) az agyállomány, agyi erek, arcüregek megítélésére.
• nyaki érultrahang (carotis Doppler) vizsgálat az agyat ellátó nyaki erek állapotának felmérésére.
• vesztibuláris vizsgálat (kalórikus ingerlés vagy fej impulzus teszt) a belső fülek működésének objektív vizsgálatára.

Kezelés:

A szédülés megfelelő és hatékony kezelésének alapja a jó diagnózis!

A kezelés nem csak gyógyszeres lehet!

Gyakran életmódbeli tanácsok, vitamin- és folyadékpótlás, illetve rendszeresen alkalmazott egyensúlygyakorlatok megszűntetik a szédülést, az egyensúly visszaállításával.

A vesztibuláris gyakorlatok, és liberációs manőverek egyszerűen elsajátíthatók, és otthon rendszeresen végezhetők.

Nem szűnő, vagy rendszeresen visszatérő szédülés esetén feltétlenül forduljon szakorvoshoz!

Rendelőnkben neurológiai szakvizsgálat, provokációs tesztek elvégzése, és nyaki érultrahang (carotis Doppler) vizsgálat történik, és szükség esetén a további betegutak szervezésében segítünk. A liberációs manővereket/tornákat a betegek számára megtanítjuk.

Hamarosan elérhető lesz további műszeres diagnosztikai vizsgálat is (vHIT) az egyensúlyozó szervek (belső fül) működésének pontos és objektív vizsgálatára!